Monthly Archive for Augusztus, 2007

Melletted az Időben

Apacsnak kilenc hüvelyk hosszú a szöge, most pedig további méréseket végez.

Nine Inch Nails. Csak ennyit mondok kezdésként, aki ismeri őket, az tovább olvassa, aki nem, lehet, hogy ő is. Aki meg utálja, az inkább zárja be a böngészőjét, feküdjön be a szobája egyik sarkába, és szép csendesen múljon ki. Mivel ennek a “zenekarnak” a leírására és jellemzésére per pillanat nincsen elég időm, így előre megígérem, hogy majd pótlom az elmaradást, egyelőre érje be mindenki ezzel.

2006-ot írunk, és Trent Reznor - aki ennek a formációnak a szülőatyja, a fő zeneíró, a mindene ennek a zenekarnak - úgy döntött, itt az idő, hogy egy újabb DvD kerüljön a polcokra. Helyesen tette. Continue reading ‘Melletted az Időben’

Szagok, emberek

Beleálltam fejjel a PHP-be (nyilván sokan sajnálják, hogy nem a betonba, de ők nyúljanak a konnektorba), és a korábbi elképzeléssel ellentétben nem lettem PHP-expert egy nap alatt. Eközben égető sürgősséggel elolvastam egy Shadowrun-regényt, nem volt rossz, habár a címére nem emlékszem. Korábban már említettem, hogy az SR3 egy bődületesen gány szerepjáték-engine, na de a világ, az király. A leggyengébb SR-regényre sem tudom azt mondani, hogy időpocséklás lett volna elolvasni.

Anya ipari mennyiségben kezdett lecsót főzni, hogy majd elteszi télre. Korábban már csinált ilyesmit, és nem hülyeség, mert egyébként hihetetlen drága dolog ám 4-5 macskát etetni. Lényeg, hogy második napja szerencsétlenkedett vele, és már kezdett nagyon megtelni a tököm az átható lecsószaggal, mikor a nyitott ablakon elkezdett áradni befelé valami istentelen penetráns trágyaszag. Ki az a barom, aki augusztus végén teríti ki a szart a földjére?! Jó dolog falun lakni, akárki megmondhassa. Continue reading ‘Szagok, emberek’

Magyarkodás, meg ilyenek

Mostanában nem kicsit vagyok elfoglalva, tulajdonképpen a semmivel, csak nem volt kedvem írni. Mindenesetre minden kis apró projekt halad lassacskán a maga útján, és még a biciklimen is sikerült agresszívabbra szabályozni a fékeket. Egyeseknek meg - képzeljétek - arra is van idejük, hogy nagymagyart játsszanak, és ez jó. Az, hogy túlléptek a játék és a hőbörgés szintjén, az már nem annyira. Feszélyezett, hogy ezek olyan okosak, hát vettem a fáradtságot, és utánanéztem, miről is van szó. Khm, nem estem seggre a gyönyörtől. Baromi nagy a kísértés, hogy némely apróságon köszörüljem a nyelvemet (vagyis, hogy rámutassak pár érdekességre), de nem éri meg a pötyögést. Azt azért kijelenteném, hogy nem tetszik a dolog. Igaziból mostanság ért bennem végleges elhatározássá az ötlet, miszerint le kell lépni ebből az országból. Ja, beleléptem egy rajzszegbe.