exerblog

Ahogyan a cím is mutatja, Sacred-es törp karakterem serényen fejlődik, rájöttem, hogy legegyszerűbb módja az XP-gyűjtésnek, ha új játékot kezdek vele, és a könnyen megközelíthető sárkányoknak szétrúgom a pikkelyeit. Aztán, mikor süsü lebólintja az anyaföldet, karaktert exportálom, és új játék, új gyíkolás. Idővel azért inkább abbahagyom, így unalmas.

Még a múltkor elzavart a helyi dokinéni a járási vámpírhölgyhöz (némi emelkedett szellemiségű eszmecserét követően), aki számomra a legnagyobb paráim egyikének megtestesítője. Nem hiszem, hogy van épelméjű ember, aki élvezi a vérvételt, de én betegesen irtózom ezektől a visszataszító, kegyetlen, rideg, üreges tűktől. Az is természetellenes, hogy pluszban belenyomnak az emberbe valamit (kivéve, ha nőről van szó, de egyébként is fémtárgy a téma), de lecsapolni belőle némi vért… váh.

Szóval ma nem indult jól a nap. Eleve rühellem a fehér köpenybe öltözött, állandóan szúrni, vágni, reszelni, varrni akaró emberkéket. Korán kelni meg kifejezetten nem szeretek. Viszont egyszer meg kell úszni, szal elkúsztunk tesóval. Volt egy enyhébb pánikrohamom, aztán elkértem az ampullákat, végtére is az én tulajdonom volt bennük, megnéztem, de nem láttam semmi extrát. Kifaggattam a hölgyet, mi micsoda a papíron; szerintem lett volna jobb dolga is, de ezek az én perceim voltak. Róla amúgy kiderült, hogy nem is vámpír, mert kellett neki egy egység pisi is, az meg nem túl vámpíros téma.